ÉV VÉGI DÖNTÉSEK · ÁFA · ALAPOZÓ, 2027-ES KIADÁS

Az áfa mint versenyelőny: áfás vagy alanyi mentes legyél 2027-ben?

Vállalkozás indításakor, és utána minden decemberben újra felmerül a kérdés: alanyi mentesség vagy áfakör? Ha azt hiszed, hogy ez kizárólag attól függ, hogy az éves bevételed 22 millió forint alatt vagy felett van, akkor tévúton jársz. A döntés kulcsa a vevőköröd és a költségszerkezeted.

Kapcsolódó cikk: Év végi döntések · ÁFA · 1. rész: ÁFA-s vagy nem ÁFA-s, ez itt a kérdés? Alanyi áfamentesség 2027-re (mit kell mérlegelned, ha az áfakörből térnél vissza a mentességbe)

Röviden:

2027-ben az alanyi adómentesség értékhatára 22 millió forint (2026-ban 20 millió forint).

Ha a vevőid áfalevonásra jogosult vállalkozások (B2B), általában áfásként jársz jobban, és minél több áfás költséged van, annál inkább.

Ha a vevőid jellemzően magánszemélyek (B2C), általában alanyi mentesként maradhat több a zsebedben.

Vegyes vevőkörnél számolni kell. Egy egyszerű hüvelykujjszabályt lent találsz.

Az alanyi mentesség 2027-re szóló választását december 31-ig kell bejelentened a NAV-nak.

Mit adóztat valójában az áfa?

Az áfát a nemzetközi adózásban hozzáadottérték-adónak (HÉA) is nevezik, és ez a megnevezés remekül leírja a természetét. Az áfa a hozzáadott értéket adóztatja: azt a különbözetet, amennyivel többért adod el a terméked vagy szolgáltatásod, mint amennyiért az áfás beszerzéseidet megvetted.

Ebbe a különbözetbe beletartozik a profitod, de beletartozik a saját munkád és az alkalmazottaid bére is, mert ezek után nincs levonható áfa. A cikk példáiban az egyszerűség kedvéért minden költség áfás számlával igazolt, így ott a hozzáadott érték pontosan megegyezik a profittal.

Az áfa terhét a láncban végül az viseli, aki nem tudja levonni: a magánszemély vásárló, vagy az a vállalkozás, amely nem jogosult levonásra. Ebből következik az első és legfontosabb kérdés.

Első kérdés: kik a vevőid?

Meg kell vizsgálnod, hogy a bevételeid milyen ügyfélkörtől származnak. Olyanoktól, akik maguk is áfaalanyok, és az általad felszámított áfát levonásba tudják helyezni? Vagy inkább magánszemélyektől, akik az áfa végső viselői, hiszen se visszaigényelni, se költségként elszámolni nem tudják?

A példák feltételezései: a piaci ár nettó 1 000 000 Ft, az áfás számlával igazolt költséged nettó 800 000 Ft, mindkettő 27 százalékos áfakulcs alá esik. A versenytársaid áfásak. Az adminisztráció és a könyvelési díj különbségét a számítás nem tartalmazza.

Ha a vevőid áfát levonó vállalkozások (B2B)

Egy áfás vállalkozó vevőnek az számít, hogy nettó mennyibe kerül neki a beszerzés, mert az áfát úgyis visszakapja. Ha te alanyi mentesként ugyanazt az 1 000 000 forintot kéred, neki ugyanannyi, de te nem tudod levonni a költségeid áfáját.

Megnevezés

Áfaalany vagy

Alanyi mentes vagy

Nettó bevétel

1 000 000 Ft

1 000 000 Ft

Fizetendő áfa

270 000 Ft

nincs

Bruttó bevétel (számla végösszege)

1 270 000 Ft

1 000 000 Ft

Számlával igazolt költség nettó

800 000 Ft

800 000 Ft

Levonható áfa

216 000 Ft

nem vonható le

Költség összesen (ami nálad marad)

800 000 Ft

1 016 000 Ft

Eredmény

200 000 Ft

−16 000 Ft

Befizetendő áfa (270 000 − 216 000)

54 000 Ft

0 Ft

Ahhoz, hogy versenyképes legyél, és a vevőid tőled vásároljanak, nem lehetsz drágább a piac többi szereplőjénél. Ha ugyanazon az áron dolgozol alanyi mentesként, 16 000 forint veszteséged keletkezik, miközben áfaalanyként 200 000 forint eredményt érhetnél el. A rossz döntés ára tehát 216 000 forint, ami pontosan a le nem vonható áfa.

Ahhoz, hogy alanyi mentesként ugyanazt a 200 000 forint profitot megtermeld, 1 216 000 forintos árat kellene kérned. Ez 21,6 százalékkal több, mint a versenytársaidé, és a vevőd ezt semmivel nem tudja ellensúlyozni. Valószínűleg máshol vásárol.

És ha szellemi tevékenységet végzel, szinte költség nélkül?

Ha szolgáltatást nyújtasz, és nincs számottevő, számlával igazolt költséged, akkor B2B vevőkörnél kiegyenlítődik a két opció: áfásként és alanyi mentesként is ugyanannyi marad nálad, mert a vevőd mindkét esetben nettó 1 000 000 forintot fizet meg ténylegesen. Ilyenkor az alanyi mentesség egyszerűbb adminisztrációja dönthet.

Vedd észre viszont: amint bármilyen áfás költséged felmerül (laptop, szoftver-előfizetés, autó üzemeltetése, iroda), áfaalanyként jársz jobban. Minél több az ilyen költséged, annál jobban szétnyílik az olló.

Ha a vevőid magánszemélyek (B2C)

Más a helyzet, ha jellemzően magánszemélyek vásárolnak tőled, vagy olyan szervezetek, amelyek az áfát nem tudják levonni. Nekik a bruttó ár számít, ez az az összeg, amit a piacon „el lehet kérni”. Ha a versenytársaid bruttó 1 270 000 forintért dolgoznak, neked is ennyit fizetnek.

Megnevezés

Áfaalany vagy

Alanyi mentes vagy

Bruttó bevétel (amit a vevő fizet)

1 270 000 Ft

1 270 000 Ft

Ebből fizetendő áfa

270 000 Ft

nincs

Nálad maradó bevétel

1 000 000 Ft

1 270 000 Ft

Számlával igazolt költség nettó

800 000 Ft

800 000 Ft

Levonható áfa

216 000 Ft

nem vonható le

Költség összesen (ami nálad marad)

800 000 Ft

1 016 000 Ft

Eredmény

200 000 Ft

254 000 Ft

Befizetendő áfa

54 000 Ft

0 Ft

Alanyi mentesként teljesen legálisan 54 000 forinttal több eredményt érsz el, mintha áfakörbe tartoznál. És itt kanyarodjunk vissza a cikk elejére: az 54 000 forint pontosan a 200 000 forint hozzáadott érték 27 százaléka. Az áfa tehát valóban a hozzáadott értéket adóztatja, és alanyi mentesként ezt az adót „tartod meg”.

Vegyes vevőkör: egy hüvelykujjszabály

A valóság ritkán fekete vagy fehér. Sok vállalkozásnak vannak céges és magánszemély vevői is. Ilyenkor a fenti két számítás egymás ellen dolgozik: a B2B oldalon az alanyi mentesség a le nem vonható áfával kerül pénzbe, a B2C oldalon a hozzáadott érték áfájával hoz.

Ha a fenti egyszerűsített modellt végigszámolod, egy meglepően egyszerű összefüggést kapsz:

Hüvelykujjszabály: alanyi mentesként akkor jársz jobban, ha a magánszemély vevőktől származó bevételed aránya nagyobb, mint az áfás költségeid aránya a nettó bevételedhez képest.

A példában az áfás költség a nettó ár 80 százaléka, tehát legalább 80 százalék lakossági bevétel kellene ahhoz, hogy megérje alanyi mentesnek lenni. Egy szinte költség nélküli szellemi tevékenységnél viszont már néhány magánszemély vevő is a mentesség felé billenti a mérleget.

Mire figyelj: ez egy leegyszerűsített modell. Feltételezi, hogy mindkét vevőkörnél piaci áron dolgozol, minden költséged 27 százalékos áfakulcs alá esik, és nem számol az adminisztráció, a könyvelési díj és a tárgyi eszközök áfájának különbségével. Konkrét döntés előtt számold végig a saját adataiddal, a könyvelőddel együtt.

Mi változik 2027-ben?

Tovább emelkedik az értékhatár

Az alanyi adómentesség értékhatára az elfogadott ütemezés szerint évről évre emelkedik:

Év

Alanyi mentesség értékhatára

2025

18 millió Ft

2026

20 millió Ft

2027

22 millió Ft

2028

24 millió Ft

2027-re akkor választhatod az alanyi mentességet, ha sem a 2026-ban ténylegesen elért, sem a 2027-re várható bevételed nem haladja meg a 22 millió forintot. A magasabb határ miatt sokan, akik néhány éve még a 12 millió forintos határ miatt kerültek be az áfakörbe, ma ismét választhatnának. Hogy érdemes-e, az a fenti számításokon múlik, és azon, hogy van-e áfás korodban vett tárgyi eszközöd. Erről szól a sorozat 1. része.

A két éves szabály továbbra is él

A NAV szereti az állandóságot. Ha az alanyi mentességed megszűnik, a megszűnés évét követő második naptári év végéig főszabály szerint nem választhatod újra (Áfa tv. 191. §). Ezért az áfakörbe lépés sem könnyelmű döntés: ha egy nagy B2B megrendelés miatt lépsz be, két évig ott is maradsz. A 2027-re vonatkozó átmeneti kivételt (20 és 22 millió forint közötti 2026-os túllépés) az 1. részben részleteztem.

Új kata: tervezet, ami ezt a kérdést újra élővé teheti

A kormány 2026. október 27-én benyújtotta az Országgyűlésnek az új kata szabályait tartalmazó törvényjavaslatot (T/928). A tervezet szerint az új katás egyéni vállalkozók ismét számlázhatnának cégeknek is, az éves bevételi keret pedig 22 millió forint lenne.

Ez azért fontos itt, mert a kata nem váltja ki az áfát. A katás vállalkozónak ugyanúgy döntenie kell arról, hogy alanyi mentes vagy áfás, és ha az új szabályok szerint céges vevőknek kezd dolgozni, rá is érvényes lesz a fenti B2B számítás.

Fontos: az új kata egyelőre csak törvényjavaslat. A részletek a parlamenti vita során még változhatnak, a szabály akkor lesz biztos, amikor megjelenik a Magyar Közlönyben. A kihirdetett szabályokról a Közlönyészet sorozatban számolok be a Könyvelészet csatornáin.

Amiről ebben a cikkben nem beszélek

Nem térek ki azokra a speciális esetekre, amikor kizárólag közösségi szolgáltatásnyújtást végzel, a tevékenységed áfalevonási tilalom alá esik, vagy tárgyi adómentes. Ezek a vállalkozók egy szűkebb körét érintik, és külön mérlegelést igényelnek.

Az áfaalanyiság eldöntése kardinális kérdés egy vállalkozás életében, ezért körültekintő, megalapozott döntést igényel. Kérd ki a könyvelőd tanácsát, és nem baj, ha némi közgazdasági szemlélettel is rendelkezik, mert ez a döntés legalább annyira üzleti, mint adózási.

Összefoglalás és teendők

☐ Nézd meg, hogy a bevételed hány százaléka származik áfát levonó vállalkozásoktól, és hány százaléka magánszemélyektől.

☐ Számold ki, hogy az áfás számlával igazolt költségeid a nettó bevételed hány százalékát teszik ki.

☐ Vesd össze a két arányt a hüvelykujjszabály alapján, majd számold végig a könyvelőddel a saját adataiddal.

☐ Ellenőrizd, hogy a 2026-os tényleges és a 2027-es várható bevételed 22 millió forint alatt marad-e.

☐ Ha most váltanál, nézd meg, mikor szűnt meg vagy kezdődött a jelenlegi státuszod, és nem zár-e ki a két éves szabály.

☐ Ha áfás korodban tárgyi eszközt vagy ingatlant vettél, olvasd el a sorozat 1. részét a visszafizetendő áfáról.

☐ Ha a döntés megszületett, december 31-ig jelentsd be a NAV-nak.

Kapcsolódó jogszabályok

  • 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (Áfa tv.) 82. § (1) bekezdés: az általános, 27 százalékos adókulcs
  • Áfa tv. 120. §: az adólevonási jog
  • Áfa tv. 188. §: az alanyi adómentesség feltételei és értékhatára
  • Áfa tv. 191. §: az alanyi adómentesség megszűnése és újraválasztása
  • T/928. számú törvényjavaslat: az új kata szabályai (benyújtva 2026. október 27-én, még nem elfogadott)

Források

Böröndiné Móró Ildikó

adótanácsadó, mérlegképes könyvelő, közgazdász