150 pénznem, egy negyedéves lista

ÉRDEKESSÉG & SZJA · KÜLFÖLDI PÉNZNEMEK ÁRFOLYAMA

150 pénznem, egy negyedéves lista — és amit egy egzotikus devizában fizető ügyfélnél tudni érdemes

Az MNB negyedévente közzéteszi azoknak a külföldi pénznemeknek az euróra átszámított árfolyamát, amelyek nem szerepelnek a saját hivatalos devizaárfolyam-lapján. A 2026. II. negyedévre vonatkozó lista közel 150 országot sorol fel — az afgáni afgánitól a zöld-foki-szigeteki escudóig. Jó apropó körbenézni, milyen pénznemek léteznek a nagyvilágban, és hogy ez a könyvelésben mikor kerül szóba egyáltalán.

Érinti: külföldi jövedelemmel rendelkező ügyfelek (SZJA)   ·   Vonatkozik rá: 2026. II. negyedév (április–június)   ·   Jogszabály: Szja tv. 82. § (1) bekezdés

Kuriózumok a listáról

A Magyar Nemzeti Bank a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 82. § (1) bekezdése alapján teszi közzé negyedévente azon külföldi pénznemek euróban kifejezett árfolyamát, amelyek nem szerepelnek a saját hivatalos devizaárfolyam-lapján. Az MNB napi árfolyamlapja csak a leggyakrabban használt devizákat (euró, dollár, font stb.) tartalmazza — a világ több mint 190 országának pénzneméből viszont sok soha nem kerül fel rá. Ha egy magánszemélynek olyan devizában keletkezik Szja-köteles jövedelme, amely nincs a napi árfolyamlapon, ezt a negyedéves listát kell használni az euróra, majd onnan az MNB EUR/HUF árfolyamán keresztül forintra történő átszámításhoz.

A gyakorlatban ritkán, de előfordul: olyan magánszemély ügyfélnél, akinek külföldi megbízótól, munkáltatótól vagy egyéb forrásból olyan devizában folyik be jövedelme, amely nem szerepel az MNB napi árfolyamlapján. Tipikus példa lehet egy nem euróban, dollárban vagy fontban, hanem például valamely afrikai, ázsiai vagy latin-amerikai országbeli pénznemben fizető külföldi megrendelő, távmunkát végző vagy szabadúszó ügyfél, illetve olyan kiküldetés, amely egy ritkábban használt devizájú országba szól. Ilyenkor a jövedelem forintra történő átszámításához nem lehet a szokásos MNB-árfolyamlapot használni, hanem ezt a negyedéves, kiegészítő listát kell alapul venni.

Az átszámítás két lépésben történik: 1) az adott deviza euróra átszámított árfolyamát ebből a negyedéves MNB-listából kell kiolvasni; 2) az így kapott euróösszeget az MNB mindenkori hivatalos EUR/HUF árfolyamán kell forintra átváltani, a jövedelemszerzés napján (vagy a törvény szerint irányadó napon) érvényes árfolyamon.

A közel 150 tételes felsorolás jól mutatja, mennyire sokszínű a világ pénzügyi térképe. Több nyugat- és közép-afrikai ország — például Szenegál, Mali, Niger, Togo vagy Elefántcsontpart — közös devizát, a CFA frankot használja, amelynek két, egymástól elkülönülő változata is létezik. Számos kisebb ország, így Ecuador, Panama vagy több csendes-óceáni szigetország hivatalos fizetőeszközként az amerikai dollárt alkalmazza saját valuta helyett. Négy apró európai állam — Vatikán, San Marino, Monaco és Andorra —, valamint Koszovó és Montenegró is euróban számol, annak ellenére, hogy nem tagjai az eurózónának. A skála másik végén az iráni riál áll, ahol egyetlen euróért közel 1,6 millió riált adnak — jó példa arra, mekkora eltérések lehetnek a világ devizái között.

A legtöbb ügyfélnél ez a lista soha nem kerül elő — a hazai vállalkozások és magánszemélyek túlnyomó része euróban, dollárban vagy forintban számol el. Ha azonban egy ügyfélnél mégis felmerül egy ritkábban használt deviza (pl. egy külföldi megbízó helyi pénznemében kiállított számla vagy jövedelemigazolás), érdemes ezt jelezni a könyvelés felé, hogy a megfelelő negyedéves árfolyamot tudjuk alkalmazni az Szja-elszámolásnál.

☐  Ha egy ügyfélnek 2026 II. negyedévében (április–június) olyan devizában keletkezett jövedelme, amely nem szerepel az MNB napi árfolyamlapján, jelezze felénk — a most közzétett negyedéves árfolyamot alkalmazzuk az átszámításnál.

☐  Külföldi kiküldetés vagy megbízás tervezésekor érdemes előre tisztázni, hogy a fizetés milyen devizában történik, és szerepel-e az MNB szokásos árfolyamlapján.

☐  A legtöbb ügyfélnél nincs teendő — ez a közlemény csak az egzotikusabb devizában jövedelmet szerzőket érinti.

Összefoglalva: ez a negyedéves MNB-közlemény egy rutinszerű, adatközlő jellegű publikáció, amely a napi árfolyamlapról hiányzó devizák euróra átszámított árfolyamát rögzíti az Szja tv. 82. § (1) bekezdése alapján. A legtöbb ügyfelet nem érinti közvetlenül, de jó apropó arra, hogy emlékeztessünk: ha külföldi jövedelem keletkezik egy ritkábban használt devizában, a helyes forintra történő átszámításhoz erre a listára van szükség.

Forrás: 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 82. § (1) bek. · a Magyar Nemzeti Bank közleménye a hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamairól, 2026. II. negyedév · Hivatalos Értesítő 2026. évi 30. szám (2026. július 9.). Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem minősül egyedi ügyben adott jogi vagy adótanácsadásnak.